A fárasztó Food Show után szerencsére éppen a pünkösdi hosszú hétvége következett, amit alig vártam, mivel lemehettünk hármasban a tanyára pihenni.

Az idő tökéletes volt, amibe az is beletartozott, hogy nem sütött állandóan a nap, hanem jöttek mentek a felhők. Így nem kellett állandóan a nap elől menekülni. 

Ms Mini úgy kell, hogy Múú-múúú és úgy feküdt is. Ez nála azt jelenti, hogy menjünk be a tanyára és nézzük meg a lovakat, a teheneket és etessünk csacsikat. Ezzel a programmal, ami akár naponta kétszer is lezajlott, a nap fele vagy egésze eltelik. 

Unatkozni egyszóval nem lehet. De kikapcsolódni annál inkább. Van úgy, hogy leülünk a homokba menet közben és 10-20 percig csak szöszmötölünk vagyis inkább csak Prüntyi. Az apja meg én meg figyeljük minden mozdulatát. Ha én nem csatlakozom a kiránduláshoz, akkor e remek kettősnek készítek ebédet vagy vacsorát, hiszen ennyi mozgás után mindketten éhesen térnek haza. 

Mivel némi problémák adódtak férjúr egészségi állapotában, csak szerda délben mentünk haza. Nagyon nem akarózott, mivel ilyen elzártságban könnyen lesz az ember a "magány" rabja. Lélekben azonban ott maradtunk és visszavágyunk. Sietünk vissza.