Eddig is tudtam, de ahogy az 1. szempontra - being fully present - sokkal tudatosabban kezdtem figyelni, megváltozott az érzés bennem, milyen is anyukának lenni. Semmi sem fontosabb, mint hogy ne mulass el egyetlen pillanatot sem a gyerekeddel. Being fully present egyik formája, hogy tölts vele minél több időt, értékes időt, figyelj rá, légy vele, tanítsd, játssz vele, ameddig engedi, mert egy idő után már nem te leszel neki fontos, hanem a barátok, "ciki' lesz a szülőkkel lógni. Használj ki minden pillanatot, amíg bújik hozzád és te vagy neki mindene, mert gyorsan tovaszállnak az évek. Tisztában voltam ezzel eddig is, de nem tudatosult ennyire bennem sajnos.
Bármire lesz időd, be tudsz pótolni - ha arról van szó - , akkor amikor "kirepültek" a gyerekek úgymond a fészekből. 
Kétszer is voltunk idén síelni. Egyetlen napot sem töltöttem nélküle, mert nem én vagyok a fontos, hanem ő és mi együtt vagyunk fontosak. Hogy együtt legyünk, együtt élvezzük a jó levegőt, a síelést úgy, ahogy tudjuk. Semmi más nem számít. 
Fontos momentuma ez a tanulási folyamatomnak... de érzem a jóérzést, amit ez okoz. Jelen lenni és nem elmulasztani egyetlen pillanatot sem átmelengeti a lelket, feltölt és érzed, ahogy boldogsággal tölt el, ahogy érezteted a másikkal, hogy a figyelmed, te az övé vagy akkor és ott!  
Ez egy utazás, amire többed magaddal mész, de ettől szép, hogy együtt vesztek rajta részt, közösen élitek meg, hiszen te döntötted el, hogy erre az utazásra mész, hát vegyél is akkor rajta részt ;-) (Ezt tanultam, vagyis jobban tudatosult bennem, felhoztam a felszínre, hogy mi is az az utazás. )

Nem akarok lemaradni egyetlen egy pillanatról sem, ami még előttünk van! Minden reggel a hangodat szeretném hallani és minden este jó éjt puszit nyomni az arcodra... Melletted szeretnék lenni, mert az anyukád vagyok, szeretlek és hiányzol nagyon ha nem vagyok veled.