Ms Mini pénteken elkísérte egyik barátnőjét egy lovardába, ahova már hónapok óta jár egy rövid kb negyed órás gyakorlásra.
Azzal kezdődött az egész, hogy a lovarda neve Unikornis Lovarda! Ennél a pontnál  már egyértelmű volt, hogy mindenképp elmegyünk, hiszen Ms Mini aktuális kedvencei az unikornisok, pegazusok, vagy azok kombinációja a pegakornisok :-)

Pilisjászfaluba autóztunk ki 4-en. Az idő nem volt túl szép, de végülis síeléshez szokott gyerekeknek mindegy az időjárás, ha jól fel vannak öltözve és nem fáznak, akkor bárhol bármennyit elvannak.
Kicsit korábban értünk oda, mint ahogy az óra elkezdődött volna, így volt elég idő arra, hogy végignézzük az istállóban lakó lovakat. Mindegyik ló ajtaján ott állt a ló neve és hogy mit kaphat enni. 
Mire végeztünk a lovakkal, elérkezett az idő, hogy nyeregbe pattanjanak a gyerekek. Ms Mini második volt a sorban, így végignézhette mit is csinál a barátja a lovon. Izgatottan várta már, hogy végre ő is a pónin üljön. 
Minimanó a pusztában való lovaglást már jól ismeri, de ez a feladatos terep még új volt a számára. 
Minden feladatot még ha kicsit meg is ingott, de nagyon ügyesen végre hajtott:  meg kellett simogatni a pónit elől, majd a fenekénél, emelgetni kellett a kezeit, integetni kellett, sőt még meg is kellett fordulni a nyeregben, először oldalra, majd hátra és vissza előre. 
Olyan egyenes háttal és Manókás határozottsággal ülte meg a pónit, hogy öröm volt nézni. 

Biztosan nem ez volt az utolsó ilyen lovaglása ... ;-)